Blogcikkünk górcső alá veszi a hőszivattyús rendszerek működését, főbb típusait, előnyeit és hátrányait, így segítségül lehet azok számára, akik egy modern, környezetbarátabb fűtési rendszer kiépítésében gondolkodnak.

A hőszivattyúk elterjedésének oka

A fosszilis energiáknak való kitettség Európa szerte, így hazánkban is egyre inkább leáldozóban van. A jelenleg is zajló energiaválság tömegeket ébresztett rá arra, hogy igenis van keresnivalója az alternatív, megújuló energiát használó fűtési rendszereknek is a háztartásokban, éppen ezért egyre többen érdeklődnek a hőszivattyús rendszerek iránt.

Új lakóház építése vagy teljes felújítás esetén érdemes megfontolni a hőszivattyú beépítését, még akkor is, ha a rendszer telepítési összköltsége magasabb, mint a gázcirkó rendszereknek. Ennek oka az, hogy a hőszivattyús rendszerek rendkívül kedvező hatásfokkal üzemelnek, így a befektetésünk akár néhány év alatt is megtérülhet.

Mi az, hogy hőszivattyús rendszer?

A hőszivattyúk olyan rendszerek, amelyek felhasználják a természetes hőforrásban lévő energiát, mint például a talaj, a víz vagy a levegő. Ezek energiáját alakítják át fűtési és hűtési energiává. A hőszivattyú technológiának két fő típusa van:

• légkondicionáló rendszer és
• talajközi rendszer.

Mindkettő hasonló módon működik, de eltérnek abban, hogy honnan vonnak ki energiát. A hagyományos értelemben vett hőszivattyú rendszer egy olyan épületgépészeti megoldás, amely nem csak a fűtést biztosítja, hanem a hűtést és a melegvíz-előállítást is.

Hogyan működik a hőszivattyú? 

A hőszivattyú működése a hőenergia előállításának tekintetében eltér a hagyományos fosszilis rendszerektől: a hőszivattyú nem éget tüzelőanyagot, hanem kihasználja a hűtőközegek elpárolgását és kondenzációját az energia létrehozásához.

A hőszivattyú használatának célja a hőenergiával történő gazdálkodás. Működését tekintve hasonló a hűtőgéphez vagy a klímaberendezéshez, ugyanis az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből szállítja az energiát a magasabb hőmérsékletű környezet felé és ott ezt a hőenergiát átadja. A klímához hasonló beltéri egységekhez köthető a rendszer, ezek adják le a hőt, de radiátor helyett fan-coilokat, vagy más néven ventilátoros konvektorokat használ.

A fan-coil ventilátor segítségével keringeti a helység levegőjét, és a hagyományos radiátorral szemben nemcsak fűteni, de hűteni is képes. A téli időszakban a fan-coil ventilátora átkeringeti a levegőt a csövekből álló hőcserélőbetéten, amelyben meleg víz folyik, így fűti otthonunkat. Amikor nyáron hűsölni szeretnénk, akkor a hideg víz áramlik a berendezésben. Ezek a hőszivattyúk akár -25°C is képesek energiát kivonni a környezetükből.

A hőszivattyúk 4 típusa

Több hőszivattyú típust különböztetünk meg attól függően, hogy milyen környezetből nyerik ki az energiát és milyen közegben adják le a fűtéshez vagy hűtéshez szükséges hőt.

A hőszivattyúk típusainak négy változata:

1. Levegő-víz hőszivattyú, ahol a külső levegőből nyerjük ki a hőt és a hűtőközeg segítségével megfelelő hőmérsékletűre fűtjük vagy hűtjük a rendszerben keringő vizet. Bizonyos típusú hőszivattyúk akár -25 °C fokos külső hőmérsékletet is képesek hasznosítani
2. Víz-víz hőszivattyú, ahol talajvíz hőenergiáját használjuk a meleg előállításához, de bármilyen más vízforrás (tó, folyó stb) is alkalmazható. Megfelelő mennyiségű víz szükséges a hosszú távú működéshez. A víz-víz hőszivattyúval lehetőségünk van aktív és passzív hűtésre egyaránt.
3. Talajszondás hőszivattyú, amelyiknél a geotermikus hőt hasznosítjuk a földben elhelyezett hőcserélőn keresztül, ami lehet földkollektor vagy földszonda. A Föld-víz hőszivattyúval szintén lehetőségünk nyílik aktív és passzív hűtésre egyaránt.
4. A felsoroltakon kívül léteznek még hőszivattyús üzemű klímaberendezések is, más néven levegő-levegő hőszivattyúk is, amelyek a kültéri levegőt használják energiaforrásként a belső levegő fűtésére és hűtésére. 

Milyen szempontokat kell figyelembe venni a hőszivattyúk elhelyezésével kapcsolatban? 

A hőszivattyú elhelyezésének során fontos szempont, hogy a berendezés optimális működését biztosítsuk, ugyanakkor legalább ennyire jelentős az is, hogy a működésével járó zaj és rezgés ne okozzon kellemetlenséget saját és környezetünk részére.

Optimális működés

A lehető legjobb működéshez a hőszivattyút olyan helyre kell elhelyezni, ahol:

• Jó a szellőzés – A kültéri egységet nem lehet falak közé zárni, mert akkor a hőátadását gátolnánk, ezzel drasztikusan rontva a hatásfokot.
• Védett a víztől és a hótól – Lehetőleg napsütött, valamint erős és hideg szelektől védett helyet válasszunk. Jelentős mennyiségű csöpögő vagy kiömlő víz útjába semmiképp ne helyezzük. Olyan területeken, ahol gyakran havazik, különös figyelmet kell fordítani a hőszivattyú védelmére, hogy a körülötte felgyülemlett hó nehogy lefojtsa a kültéri egységet.
• Stabil és egyenes a talapzat – Szilárd alapot, lehetőleg betont válasszunk. A kondenzvíz elvezető nyílása alatt föld, kavics vagy homok legyen.
• Könnyen hozzáférhető – A gyártó által előírt minimális védőtávolságok betartásával jobban el lehet majd végezni a később esedékes karbantartásokat.
• Egy szinten (emeleten) van a beltéri egységgel

Kellemetlen zajok elkerülése

A hőszivattyú hangossága a különböző típusoktól és márkától is függ, de általában 40-50 decibel körül mozog. A kompresszor, a fűtési szivattyú, valamint a nagy légmennyiséget megmozgató ventilátor működése együttesen okozza a zajt. A gondot sokszor nem a gép saját zajkeltése jelenti, hanem a nem megfelelő elhelyezésből adódó problémák, mint például a visszavert zajok, vagy rezonancia.

Az alábbi videón megtekintheti, hogy a különböző hőszivattyúk milyen hangosak lehetnek: 

Ha szeretné elkerülni a túlzott zajterhelést, akkor fontos szem előtt tartani az alábbiakat az elhelyezés során:

• A falra rögzített berendezés képes átadni részlegesen a rezonanciát az épületnek, ezért szükséges rezgéscsillapító használata
• Az uralkodó széliránnyal szembe ne fújjon a gép, valamint a levegő kiáramlása ne közvetlenül a szomszéd felé történjen, illetve a felállítás helye ne legyen hálószoba vagy nappali közelében, ahol esetleg zavarhatja az ott tartózkodó lakók nyugalmát.
• A hangnyomás szintje csökkenthető növényzettel borított felületekkel, valamint a megfelelő irányból hangelnyellő fallal árnyékolhatjuk a zaj terjedését a szabad légáramlás akadályozása nélkül.

A hőszivattyúk előnyei más fűtési rendszerekkel szemben

Hatékonyság – A hőszivattyúk jelentősen magasabb hatékonysággal rendelkeznek a hagyományos gázfűtési rendszerekhez képest. A hőszivattyúk által hasznosított hőenergia legalább 2-3-szor nagyobb, mint a hagyományos gázfűtési rendszerek által hasznosított hőenergia.

Környezetbarát technológia – A hőszivattyúk környezetbarátabbak, mint a hagyományos gázfűtési rendszerek, mert nem bocsátanak ki káros anyagokat a környezetbe.

Alacsonyabb üzemeltetési költség – A hőszivattyú a legalacsonyabb üzemeltetési költségű rendszer, a gáznál körülbelül tízszer olcsóbb, ugyanis 1 kW elektromos áramból 5 kW fűtőteljesítményt tud előállítani.

Hosszú távon gondolkodva versenyképes ár – A hőszivattyúk ára általában versenyképes a hagyományos gázfűtési rendszerek árával, ha nem csak a telepítési költségeket vesszük figyelembe.

Flexibilitás – A hőszivattyúk különféle hőforrásokat hasznosíthatnak mint például a talaj, a víz, a levegő, így nagyon flexibilisek.

Könnyen összekapcsolható más rendszerekkel – A hőszivattyúk könnyen összekapcsolhatók más rendszerekkel, például napelemmel összekötve nagyon hatékonyan alkalmazhatók.

Távoli diagnosztika – A meghibásodás típusa laptopról ellenőrizhető, távolról is segítséget tud nyújtani a szerviz a tulajdonosnak. 

Hűtésre és fűtésre is alkalmasak – A gázfűtés csak a hidegebb hónapokban biztosítja belső tereink kellemes hőmérsékletét, a nyári melegben a klímákhoz fordulunk hűsölésért. Ezzel szemben a hőszivattyúk otthonunk fűtésére és hűtésére is alkalmasak, így egész évben használhatók.

A hőszivattyúk hátrányai más fűtési rendszerekhez képest

Magasabb beruházási költség – A hőszivattyúk általában magasabb kezdeti költséggel járnak, mint a hagyományos gázfűtési rendszerek, mivel a berendezés és az installáció költsége magasabb.

Függ a környezeti hőmérséklettől – A hőszivattyúk hatékonysága a környezeti hőmérséklettől függ, így alacsonyabb hőmérsékleten kevesebb hőt tudnak termelni.

Bizonyos helyeken nem alkalmazható – A hőszivattyúk bizonyos helyeken, mint például a magas hegyeken vagy a száraz, meleg klímájú területeken, nem alkalmazhatók.

Bizonyos esetekben alacsony hatásfok – A hőszivattyúk bizonyos esetekben jelentős áramfogyasztást igényelnek, ami összességében növeli az energiaköltségeket. Napelem rendszerrel megtámogatva azonban akár nulla forintos fűtési költséget is eredményezhet.

A hőszivattyúk teljesítményét befolyásoló 6 tényező

A hőszivattyú szükséges teljesítményét a következő tényezők alapján szakértői számítások segítségével kell meghatározni:

1. Az épület alapterülete
2. Az épület energiaigénye (hőigénye)
3. A kívánt hőmérséklet
4. A rendelkezésre álló forrás (például földenergia, vízenergia, levegő)
5. Az épület szigetelési minősége
6. Az épület helyzete (napfény, szél)

Az ingatlan tényleges hőszükségletének meghatározása nem szabad, hogy becslésen alapuljon, kiemelten fontos, hogy a számítás figyelembe vegye a szerkezet hőszigeteltségét, a nyílászárók jellemzőit, illetve az ablakokon át bejutó napsugárzási energiát is.

A hőszükséglet pontos meghatározása energetikai számításokkal történik, amelyek az épület minden műszaki paraméterét figyelembe veszik, biztosítva ezzel, hogy a rendszer ne legyen alul- vagy túlméretezett.

A hőszivattyúk hűtő kapacitásának meghatározása során ellenőrizni kell a nyári hőterhelést, amely figyelembe veszi az ablakon beszűrődő napsugárzást, a bent tartózkodók hőleadását és a háztartásban található gépek hulladékhőjét.

Kiknek és miért ajánljuk a hőszivattyús rendszerek kiépítését?

A hőszivattyúk egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert azok körében, akik otthoni fűtési-hűtési megoldásokat keresnek.

Összességében a hőszivattyúk rugalmassága, hatékonysága, hosszú távú kedvező megtérülése és alacsonyabb környezetterhelő hatásának köszönhetően a fosszilis tüzelőanyagokat használó technológiákat egyre nagyobb számban cserélik megújuló energiával működő hőszivattyúkra.

A karbonsemlegesség elérésére irányuló stratégiák megvalósítása érdekében Európában és hazánkban is különböző ösztönzőket vezetnek be a kormányok a hőszivattyúk elterjesztése érdekében.

A hőszivattyús rendszerek kiépítését főként teljes felújítás előtt álló, vagy új építésű házak, lakások esetében ajánljuk leginkább. Számolni kell vele, hogy maga a hőszivattyú, illetve annak telepítése költséges vállalkozás, azonban a kiépítésének ára 2-3 év alatt megtérül. A hőszivattyú összességében a legolcsóbb működtetésű hűtés-fűtésrendszer, a használatának költsége a gáznál jelenleg tízszer kedvezőbb.

Tekintse meg általunk az általunk kínált hőszivattyús rendszerek kínálatát, és kérjen ajánlatot az “Árajánlat” gombra kattintva, vagy a Kapcsolat fülön!